Forrás oldalak:

http://hu.wikipedia. org

http://www.naplo

po. hu

http://napelemek. blog.hu

http://www.nape

lemcentrum.hu

http://ujenergiak.

hu

http://www.bacs-napkollektor.hu/

http://www.alterna

tive

nergianet

http://www.energia

cen

trum.com

http://www.okoso

lart.com

És Még sok napener

giával foglalkozó oldal. Köszönjük az információkat ami

ket megosztottak velünk a Világhálón

,hogy megismerhes

sük a napnergia hasznosítás lehetőségeit!

HA Tetszik az oldal Kattints a Tetszik gobra!

Weboldalunk célja; meg ismertetni az olvasót a napenergia  főbb felhasználási területeivel, a teljesség igénye nélkül.
Az ember évezredek óta élvezi a nap jótékony, és kevésbé jótékony, esetleg káros hatásait.

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb.. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul.

A Nap energiája elsősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más frekvenciájú elektromágneses sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a rádióhullámokig. A Napból másodpercenként kisugárzott energia teljes mennyiségét a Nap sugárzási teljesítményének nevezzük, ez az érték 3,86·1026 watt.

Napunk mint megújuló energiaforrás környezetvédelmi szempontból is előnyös lehetőségeket kínál.
Nézzük tehát mit is kapunk a naptól:
A magfúzió során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára:

• fénye a növények fotoszintézisét
• hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja
• napunk különböző élettani hatásokat gyakorol ránk 
• elektromos mágneses hatása is kimutatható

A napenergia a legbővebben rendelkezésre álló zöldenergia . A  Földet a Napból annyi energia éri el egyetlen óra alatt, mint amennyit az emberiség egy egész év alatt fogyaszt el más energiahordozókból. Azonban jelenleg ezen energia csak elenyésző töredékét hasznosítjuk.

 

Felhasználási szempontból az energia többféle felhasználás szerint csoportosítható. Eszerint a napenergia használható épületek fűtéséhez, mezőgazdasági termelés hőszükségletének előállításához, vízmelegítéshez, desztillációhoz (tengervíz sótalanítás  és/vagy só lepárlás), elektromos áram előállításhoz (naperőművek), járművek meghajtásához, űreszközök energiaellátásához, elektromos eszközök (pl. zsebszámológépek, mobiltelefon-töltők, stb.) közvetlen áramellátásához.

 

Mekkora Magyarországon a hasznosítható napenergia mennyisége?
Ha rápillantunk Európa térképére,  vizsgáljuk meg objektíven, mire is elég a hazai napsugárzás.  Nézzük meg pl. Ausztria, Németország, vagy Dánia helyzetét. Ezekben az országokban még kedvezötlenebbek  a napsugárzási viszonyok, mégis élen járnak a napenergia hasznosításában. Ausztriában pl. több mint hárommillió négyzetméter napkollektort szereltek már fel idáig, míg nálunk ezt kb. 100.000m2-re becsülik.

Magyarország az északi mérsékelt övben, az északi szélesség 45,8° és 48,6° között található. A napsütéses órák száma évi 2100 óra, vízszintes felületre a legnaposabb helyen megközelitőleg évi 1300 kWh energia érkezik a napból. Ha a Nap ezért - mondjuk az áramszolgáltatókhoz hasonlóan - benyújtaná a számlát, akkor minden tulajdonunkban lévõ négyzetméter után évi 54.000 Ft-ot kellene fizetnünk. Vagyis egy átlagos családi ház tetõfelületére évente több mint ötmillió forint értékü energia érkezik a napból.

Magyarország egyes területei között a napsugárzás szempontjából nincsenek  jelentõs  eltérések. A legnaposabb rész az ország középsõ, déli része, a legkevesebb a napsütés az északi és a nyugati részen.
Az eltérés a legkedvezõbb és a legrosszabb adottságú országrészek között kevesebb, mint 8%. Ezért bátran kijelenthetõ, hogy az egész ország alkalmas napenergia  hasznositására.

A napenergia hasznosítása az előállítás szempontjából történhet passzív, vagy aktív módon. A passzív módszer az

üvegházhatás

jelenségét használja fel, amikor megfelelően megválasztott anyagokkal (pl. üveg, műanyag fólia) a hőenergia csapdába ejthető és létesítmények fűtésére használható. Az aktív modszer

napkollektorok vagy napelemek alkalmazását jelenti, amikor a napenergiát hő- vagy elektromos energiáváalakítják és ezt a másodlagos energiát használják fel.

 

Reméljük sikerült felkelteni érdeklődését a napenergia iránt.