HŐHATÁS
A napból kisugárzott energiamennyiségnek kevesebb mint tízmilliárdod része, 174 petawatt (1015 watt) energia éri el a Földet a légkör felső részén, amelynek nagyjából 30%-a elnyelődik a felhőkben, óceánokon és a szárazföldeken. Az elnyelt energia melegíti az őt elnyelő közeget, ez a hőteljesítmény a beesési irányra merőleges felületen mérve 1,36 kW/m2 (ezt nevezik napállandónak, a földfelszínen mérve ideális esetben ~1 kW/m2 hőteljesítmény mérhető.
A napenergia hasznosítása az előállítás szempontjából történhet passzív, vagy aktív módon. A passzív módszer az üvegházhatás jelenségét használja fel, amikor megfelelően megválasztott anyagokkal (pl. üveg, műanyag fólia) a hőenergia csapdába ejthető és létesítmények fűtésére használható. Az aktív módszer napkollektorok vagy napelemek alkalmazását jelenti, amikor a napenergiát hő- vagy elektromos energiává alakítják és ezt a másodlagos energiát használják fel.
Szolárár parabola
Az Élő Energia Kft által kifejlesztett szolár parabola 15.5 négyzetméter összfelületű tükrei (164 tükör) a napsugárzást a szolár parabola fókuszában elhelyezett 40 x 40 cm-es méretű hőcserélőre vetítik. Napos időben, a koncentrált napsugárzás kb. 10-11 kilowatt hőteljesitménnyel melegíti a szolár parabola fókuszában elhelyezett hőcserélőn keresztül vezetett víz-glikol keverékből álló, hő átadó folyadékot. A hőátadó folyadékot, zárt rendszerben keringtetve a szolár parabola hőcserélője és a Kollégium meleg víz ellátó rendszerének hőcserélője között, jelentősen hozzájárul a Kollégium meleg víz ellátásához.
A szolár parabola által termelt hőenergia „tiszta”, a hőtermelés során nem történik széndioxid kibocsátás.
A napkollektoros hõtermelés lehetõségei Magyarországon Mára a napenergia-hasznosítás Magyarországon is az épületgépészeti szakma részévé vált. Szinten minden nagyobb kazángyártó cég termékpalettáján megtalálhatók a napkollektorok, és egyre több az olyan cég is, aki speciálisan csak napkollektoros rendszereket kínál.
A bõség persze nem jelent feltétlenül minõséget is. Éppen ennek a területnek az újdonsága teszi azt lehetõvé, hogy az ilyen rendszereket forgalmazók sokszor irreális ígéretekkel nyerik el a megrendelõk bizalmát. Érthetõ az, hogy a Nap ingyenes, tiszta energiáját mindenki szeretné hasznosítani. Ahhoz azonban, hogy a leendõ megrendelõ reálisan tudjon mérlegelni és dönteni, tisztában kell lennie azzal, hogy napkollektorokkal mennyi energiát tud majd hasznosítani, és ezzel milyen részarányban tudja fedezni házának, vagy egyéb létesítményének a hõigényét.
Az elsõ tisztázandó kérdés: Magyarországon mekkora a hasznosítható napenergia mennyisége? Létezik olyan vélemény, mely szerint a hazai napsugárzás túl kevés a reális hasznosításhoz. Az ilyen kétkedõket azonban célszerû átküldeni a szomszédos Ausztriába - ahol a napsütéses órák száma kevesebb mint Magyarországon - mégis több mint hárommillió négyzetméter napkollektort szereltek
már fel idáig, míg nálunk ezt kb. 50.000 m2-re becsülik. Ha megvizsgáljuk az országok rangsorát az egy lakosra esõ napkollektorfelület szempontjából akkor látható, hogy a napkollektorok alkalmazásában élenjáró országok többségében a hasznosítható napsugárzás kevesebb, mint Magyarországon (Ausztria, Dánia, Svájc, Németország, Svédország).
