A szélenergia a nap energiájából származó megújuló energiaforrás.
A földfelszínt érő napsugárzás erőssége nem mindenütt egyforma. Ezért a Föld különböző részein különféleképpen melegszik fel a talaj. A felmelegedés mértéke adott földrajzi szélességen, adott időpontban, még azonos napállás esetén is – a talaj szerkezetétől függően/ domborzati viszonyok – eltérő lehet.
A hőmérséklet különbségek következtében a levegő sűrűségében és nyomásában is különbség keletkezik. A nyomáskülönbség hatására a légkörben áramlás indul meg, s ez mindaddig tart, amíg a hőmérséklet különbség – s ezzel természetesen a sűrűség- és nyomáskülönbség is – nem egyenlítődnek ki. Így jönnek létre Földünkön a szelek. A szelek áramlása a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású felé irányul. A különböző sebességgel áramló levegő mozgási energiájánál fogva munkavégzésre fogható.
Az emberiség régóta használja a szelet. Kezdetben a hajók, majd később a szélmalmok illetve itatók ellátására működtetésénél használták fel ezt a természeti jelenséget. A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban.
A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem. Nagy előnye, hogy nem környezetszennyező és alkalmas hálózatba integrálható elektromos áram termelésére.
